2013. február 14., csütörtök

Interjú Lilik Pállal

2013. januárjában változás történt a felnőtt csapatunk élén: Rácz Róbert után Lilik Pál irányításával kezdte meg a csapat a tavaszi idényre való felkészülést. Interjút készítettünk az új edzővel, az elmúlt egy hónap tapasztalatai mellett személyes dolgok is szóba kerültek. Az alábbiakban egy fiatal, agilis, rendkívül motivált és szimpatikus szakember, Lilik Pál gondolatait ismerhetik meg olvasóink.



Egy hónappal ezelőtt kerültél a Tápiószecső FC „családjához”. Milyenek az első benyomásaid, tapasztalataid, hogy érzed magad nálunk?
 - Sokan féltettek a tápiószecsői futballban történő szerepvállalásomtól, de én az első pillanattól kezdve éreztem, hogy ez az az út, amin tovább szeretnék menni. Az elmúlt egy hónap csak megerősített a döntésemben. Mind a játékosokkal, mind a vezetőkkel gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Nyitottan, ambícióval telve kezdtem neki a feladatnak, s talán ennek köszönhetően gond nélkül el tudtam magam fogadtatni. Nagy segítségemre voltak még ebben az idősebb játékosok (Grezsák Zsolt, Balaskó Iván és Majzik Berci) akik talán az elején kételkedve fogadhatták az érkezésemet, de az első tapasztalatok után példamutató hozzáállásukkal, plusz motivációt adtak a fiataloknak is. A kérdésben említett „család” szót szeretném kiemelni, mert ez az, ami igazán megérintett az eltelt időben. Valóban úgy érzem magam itt, mint egy nagy családban.


Játékos pályafutásod kezdeti szakaszát a Ferencvárosnál töltötted és az NB I-ig is eljutottál, később Nyíregyházán, Pápán és a BVSC-ben futballoztál. Melyik csapatnál érezted magad a legjobban? Kik azok az edzők, akikkel a legjobb volt együtt dolgozni?
-A Ferencvárosnál eltöltött 16 év mindennél többet jelentett nekem, s azzal hogy a felnőtt bajnokságban pályára léphettem zöld-fehér mezben, egy gyermekkori álmom vált valóra. Kimaradt a felsorolásból még három egyesület, akiket semmiképp nem szeretnék kihagyni. Mende SE, REAC és nem utolsó sorban Tura VSK. Az első felnőtt pályára lépésem, szülőhelyem, Mende színeiben 16 évesen történt. Az itt eltöltött közel egy év újra hitet adott bennem a futball iránt. REAC-nál hagytam abba az úgymond „profi” pályafutásomat egy achilles-ín szakadás után, ettől függetlenül innen is vannak szép emlékeim. S hát a Tura... Sokat köszönhetek ennek a klubnak (barátokat, győzelmeket, tiszteletet)  s bízom benne, hogy én is sokat tudtam adni nekik. Mindenhonnan vannak olyan emlékeim, amire szívesen gondolok vissza. Nagyon sok jó edzővel dolgoztam együtt, s ezért nem szeretnék most senkit sem kiemelni, nehogy valakit is kihagyjak.  


Edzőként eddig a Tura VSK és a Gödöllő csapatát irányítottad. Van-e futballfilozófiád? Mit vársz el csapatodtól játékban? 
-Mivel az említett csapatok mind amatőrök voltak, többek között ezért is tekintem futball  filozófiámnak a futball szeretetének és tiszteletének kialakítását, megtartását, továbbá az adott csapat egy egységgé  való kovácsolását. Én is, mint manapság sokan mások a modern rövid passzos labdatartásra irányuló játékot próbálom előtérbe helyezni, maximálisan a keret tudásához, képességéhez mérten.



Felnőtt csapatunk veled kezdte meg tavaszi felkészülését. Hogyan értékeled az eddig együtt elvégzett munkát? Akadt-e probléma, esetleg pozitívum?
-Az eddig elvégzett munka eredménye mindenek előtt az, hogy a játékosok újra elkezdtek hinni magukban, s úgy érzem bennem is. Ha ez a hit a csapategységre is kiterjed, márpedig mindent elkövetünk ezért, akkor a kitűzött cél teljesíthető lesz. Problémaként, mindenképp meg kell említenem az alacsony létszámú keretet, de ez az utóbbi 2-3 napban pozitív irányba mozdult el. Elengedhetetlen feltétele a sikeres szereplésnek, hogy legalább olyan mentalitású és tudású játékosokkal kiegészülve, mint a mostaniak, a jelenlegi 13-14-es keret 17-18-asra bővüljön. Ezért a vezetőség mindent meg is tesz a lehetőségeihez mérten. Problémát okozhat még a következő 1-2 hétben várható rossz időjárás is. Mindezeket leszámítva, sikeresnek tekintem a felkészülés eddigi szakaszát.


Kevesen tudják rólad, hogy a futball mellett a hosszútávfutás szerelmese is vagy és a maratont is teljesítetted. Honnan ez a kötődés?
-Mindig is szerettem a kihívásokat az életemben, s tapasztalatból mondhatom, mindig az újabb és újabb kihívások voltak azok, amik előrébb vittek az életemet. Mikor abbahagytam Turán az aktív pályafutásomat, kerestem egy ilyen kihívást, és ezt a maratoni táv teljesítésében találtam meg. Azóta már háromszor sikerült lefutnom a 42 km-t és célom, hogy ha az időm és egészségem engedi, ezt minden évben teljesítsem.



Mendén élsz a családoddal. Ha jók az információink, egy tömegsport bázis létrehozásán dolgozol. Mik a konkrét terveid? Hogyan valósítod meg ezt a nagyszerű kezdeményezést?
-Nekem a családom után a sport a mindenem. A mai gyerekeknek Mendén nagyon kevés lehetőségük van a sportolásra. Pedig a sportnak óriási közösség formáló hatása van, legjobb példa erre a Tápiószecső FC is. Olyan értékekkel, mint a kitartás, tisztelet, alázat, fegyelem és még sorolhatnám, manapság nem sok helyen vértezheti fel magát az ember. Ezért is tartom fontosnak és rajtam kívül még pár szülő is, hogy egy tömegsport bázist, egyesületet hozzunk létre. Ez rengeteg időt, pénzt és áldozatot jelent mindenki részéről, de a gyerekek egészséges életéért, jövőképéért mindent meg kell tennünk. Összefogással és önkormányzati támogatással kiépítettünk egy 47×27m-es új füves futballpályát, melyen reményeink szerint a nyár elején már foglalkozásokat tarthatunk. Következő lépés az egyesület megalapítása lesz, amihez még támogatókat kell keresnünk, de hiszem, hogy az említett célért sokan megmozdulnak. 


Mik a hosszútávú terveid a futballban?
-Remélem sikerül úgy alakítani az életem, hogy játszhassak még valamilyen szinten. Az elmúlt ősszel a Gödöllő öregfiúk csapatában szerepeltem pár mérkőzésen, nagyon jól éreztem magam közöttük. Ha az időm engedi, tavasszal szeretnék még pár mérkőzésen köztük játszani. Edzőként a terveim? Nagyon fiatal vagyok még e szakmában. Rengeteget kell még tanulnom. Gondolok itt egy idegen nyelv magas szintű elsajátítására és természetesen maga a FUTBALL szakmai tudásom folyamatos képzésére is. Több olyan szakemberrel is találkoztam az egyesület színein belül, akikben látom az elhivatottságot és a szakmabeliséget is. Úgy érzem, tőlük is sokat tanulhatok. Hogy mire vagyok hivatott az edzői szakmában? Majd az élet megmutatja. Nehéz és összetett szakma az edzői, de ezt is egy újabb kihívásként élem meg. Igaz nem készültem tudatosan az edzői pályafutásomra, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnék itt is hasonló sikereket elérni, mint labdarúgóként.


Köszönjük a beszélgetést, további sikeres felkészülést és eredményes tavaszi idényt kívánunk a csapatnak!
 
 
A képekért köszönet, Horváth M. Attilának, a fociakobon.hu weboldal vezetőjének! Az oldal is beszámolt, az új vezetőedző érkezéséről: http://fociakobon.hu/ms/node/43361.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése